Kezdőlap Álláspont ERDŐIRTÁS

ERDŐIRTÁS

559
0
fotó: internet
„Ha tudnám is, hogy holnap elpusztul a világ, még akkor is ültetnék egy almafát”. (Luther Márton)

A fenti idézettel szemben úgy tűnik Mogyoród testületének többsége inkább fairtással foglalkozik, mintsem újabb fák ültetésével. Már korábban megírtuk, hogy a “civil üzleti kör” képviselői támogatták a Mogyoród 0155 helyrajzi számon lévő (Szentjakab – Tölgyes) 10 Ha erdő kiirtását, illetve jóváhagyták, hogy a polgármester megkösse azt a településrendezési szerződést G. László bugyi illetőségű fejlesztővel, amely lehetőséget ad 31 darab telek, valamint az ehhez szükséges közművek kialakítására.

A 10 hektár erdő tarvágással történő megsemmisítése első olvasatban szentjakabi ügynek tűnik, hiszen az a település magjától jó messze esik. Mivel az önkormányzati előterjesztés egyáltalán nem vizsgálta az erdőirtással okozott ökológiai károkozást, cikkemben megpróbálom bemutatni és számszerűsíteni azt. Meggyőződésem, hogy minden mogyoródi lakos vesztese ennek a “fejlesztésnek”. Az erdők a Föld talán legkomplexebb életközösségei, amelyben egyaránt megtaláljuk a lágy- és fás szárú növényeket, a földfelszínen élő mohákat, gombákat, a talajban élő mikroorganizmusokat. Napjainkban rengeteg szó esik annak a szükségességéről, hogy valamennyire stabilizáljuk a légkör széndioxid tartalmát, mert az emberi tevékenység során ez a legnagyobb mennyiségben keletkező üvegház hatású gáz, amely felel a jelen pillanatban elkerülhetetlennek látszó klímaváltozásért, hiszen évről évre növeli a Föld átlaghőmérsékletét.

A klímaváltozás elleni harcban kulcsszerepe van az erdőknek, hiszen a bennük élő fák életük során szén-dioxidot dolgoznak fel az élővilág számára elengedhetetlenül fontos oxigénné.

Milyen mérhető károkat szenved a helyi lakosság? Egy 50 éves fa egy évben 68,75 kg szén-dioxidot tüntet el a légkörből (forrás – Dr. Radó Dezső: A fák környezeti haszna). Becslésem szerint a kivágásra ítélt erdőben a fák száma 10.000 darab. Ennek alapján az erdőterület évente 687,5 t szén-dioxidtól mentesíti Mogyoród és a környék lakosságát. Szép nagy szám, mit kezdjünk vele? Egy átlagos 3 fős, 100 négyzetméteres családi házban élő család éves széndioxid kibocsátása 0,9 t/év. Ennek alapján a kiirtásra ítélt erdőterület 763 háromfős család éves kibocsátását ellensúlyozza minden egyes évben, mely Mogyoród 6893 fős lakosságának (2018. január 1.) pontosan 1/3-a. Jól látszik, hogy a fakivágás települési szintű probléma, nem pedig a szentjakabiak magánügye!

fotó: internet

Az erdőterület emellett jelentős mennyiségű (70 tonna/ha/év) szilárd légszennyező anyagot (szálló port és a hozzájuk tapadó korom-, olaj- és azbesztszennyeződést) köt meg, ráadásul abból az irányból, ahol a térség egyik fő közlekedési útvonala található. Javítja a klímát, hiszen a forró nyári napokon jelentős mennyiségű vizet párologtat el, ezzel csökkentve környezetének hőmérsékletét. Az erdők csökkentik a fő közlekedési utak által okozott zajt és a rezgéseket.

Az erdőirtást megalapozó tanulmányt olvasva jól látszik, hogy a kiirtott erdőterületet Mogyoród közigazgatási területén belül pótolni kell. Ez nyilván új erdő telepítését jelenti, ugyanakkor nem veszi figyelembe, hogy a most telepített fák 20-30 év múlva, ha egyáltalán megmaradnak, épphogy karvastagságúak lesznek. A teljes rehabilitációhoz százötven-kétszáz évnek kell eltelnie. Közben átalakul a mikroklíma, fogy a vadállomány, romlik a levegő, hiszen kiirtják a fákat, Mogyoród tüdejét. Hova vezet mindez? Kinek jó mindez? Ez nem zöld jövőt ígér, hanem szörnyű feketét.

Ritter Antal

mogyoródi lakos